Végre megérkezik a kiscica, akit Adri egy igazán kedves névvel ajándékoz meg. Megkezdődik az igazi harc a kis Georgért.Vajon Paul felül tud igazán kerekedni érzelmein és minden követ megmozgatni Georgi érdekében? Akkor is sikerülhet, ha Louise mindenféle illegális módszereket készül bevetni az ügy sikere érdekében?Olvasd el!
3.rész
Az előző részek tartalmából:
- Szóval…Gustav ma…azt mondta, hogy anyukája azt mondta neki…, hogy én nem vagyok a te fiad…
- Kicsikém már, hogy ne lennél az én fiam?
- De apa! Nem is ugyanaz a nevem, mint neked és Adrinak meg ugyanaz, mint a tiéd!!
- Szóval ezért haragszol rá, mert ugyanaz a neve, mint nekem??
- Igen…- és elfordult a másik irányba, hogy véletlen se kelljen apja szemébe néznie
- Kisfiam…- fordította maga felé- engem nem érdekel, hogy hívnak és az sem érdekel ki az igazi apukád, tudnod kell, hogy mindennél jobban szeretlek téged és a húgodat és ez soha nem is lesz másként!
- Köszönöm Apa! – és megölelte Georgi apját, akiről bár már értette, hogy nem a vérszerinti, mégis úgy szereti őt, mintha az lenne…
- Apa, te ismered a vérszerinti apukámat???
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Thomas és A híres…
- Kicsikém…már nagyon későre jár, ezt majd még megbeszéljük később…
- De mikor Apa?
- Majd ha már elég nagy leszel hozzá!
- Persze…mindig ez a sablon szöveg áhh…
- Jó éjt! – majd adott egy puszit a homlokára és kiment a szobából, érezte, hogy elfog jönni ez a beszélgetés, de ennyire korán, hisz még csak 9 év telt el…és pláne, hogy az apja is pont most akar bekavarni…
- Nem tudom…- dobta le magát Fried az ágyra, egyből a telefon után nyúlt és Ivett számát tárcsázta.
- Hello!- csengett a vonal másik végén Ivett hangja
- Szia Ivett!Szeretnék veled beszélni egy fontos dologról!
-Igen?Miről?
- Először is én nem azért osztok meg veled dolgokat, mert szeretném, ha először a te, majd rajta keresztül az én fiam fülébe jutna.
- Másodszor én tudom, hogy nagyon egyedül vagy, mert a férjed csak egy hónap múlva ér haza, de nem szeretnék veled ezentúl baráti viszonyt ápolni, sajnálom, de ez így nem fog menni! A fiúk még elmennek a hétvégén a fellépésre és utána vége a bandázásnak! Ennyit akartam! Jó éjt!
- De Fried…megbízhatsz bennem én nem akartam Gustavnak elmondani, csak megkérdezte, hogy te miért vagy ilyen rendes apuka és az ő apja sosincs itthon és itt került szóba, hogy Georgi gyakorlatilag nem is a te fiad és mégis mennyire szereted…
- Ivett én akarok hinni neked, de te is tudod, hogy nem először van ebből már problémánk és én már nem szeretném elviselni Chars féltékeny tekintetét, ahányszor hozzátok viszem a gyerekeket. Tényleg nagyon hálás vagyok az eddigi segítségetekért, de most egy időre kicsit mellőzük egymást!
- Rendben Friedrich!Ég veled! – és levágta a telefont
Olyan barátra nincs szükségem, aki csak hátráltat a gyereknevelésben, mint előrevisz. – rendezte le magában és egy kiadós fürdő után ő is nyugovóra tért.
A nyugodt pénteki pihenő után elérkezett a tehetségkutató napja…
- Apa gyere már! Nem érünk oda időben! – rángatta Georg apját a kocsi felé
- Apa akkor ma elmegyünk a cicáért?- nyúzta őt Adri a másik oldalról
- Gyerekek minden csak szépen sorban, most irány az autóhoz és minél rendesebben viselkedtek és hagytok elkészülődni annál előbb tudunk indulni!
- Jó! – indult ki a két kisgyermek lehajtott fejjel a kocsihoz
Egy órával később már a tehetségkutató versenyen ujjongtak Georg és Gustav közös produkciójának, hihetetlen ügyesen játszották el a fiúk különböző nagy együttesek híres slágereit, kisebb-nagyobb hiányosságokkal.
- Apa nagyon ügyesek ugye? –kérdezte Adri hatalmas mosollyal az arcán
- Igen kincsem nagyon-nagyon ügyesek! – puszilta fejbúbon kislányát
- Este fél8 körül indult is a kis csapat haza, illetve először a Schäffer villa elé, mivel Gustav is velük utazott.
- Anya! – kiáltott édesanyjának immár a házuk előtt- nagyon jók voltunk, bár nem jutottunk tovább, de annyira jó volt! Ugye majd még próbálhatunk Georggal?
- Hát kincsem ez nem rajtam múlik…- és az épp odaérkező Friedrichre nézett
- Természetesen próbálhattok megcsináljuk a garázst próbateremnek és nagyon szívesen látunk téged Gustav – hangsúlyozta ki a téged szót.
- Ivett néni – szaladt oda Adri is – Akkor megkaphatom a kiscicát?
- Persze bogárkám, gyertek be és kiválaszthatod melyik tetszik a legjobban!
- Beértek a cicákhoz és Adri egyből kiszúrt egy szürke kis esetlen, de annál aranyosabb cicát.
- Ó köszönjük szépen! Adri mit kell ilyenkor mondani?
- Köszönöm Ivett néni! - és adott az arcára egy puszit , majd tovább ment a sorban és Gusti is kapott egy finom puszit az arcára
- Nekem nehogy adj! – tette maga elé a kezeit Georg
- Nem is akartam!- nyújtotta ki a nyelvét a kislány
- És mi lesz a neve?
- Thomas - felelt a kislány
- Thomas?Milyen hülye név már ez? – nézett kikerekedett szemekkel Georg
- Georg, kisfiam a húgod cicája, úgyhogy ő nevezi el, aminek csak szeretné.
- Jó…
Ezután még elköszöntek egymástól, megbeszéltek egy próbaterem építő napot és indult is a Rotmüller család hazafelé…
Már igazán beköszöntött az este mire a gyerekeket ágyba tudta parancsolni a nem éppen kipihent apuka. Habár a gyerekek még hagyján, de hát az új jövevény Thomas kismacska létére nem éppen az éjjeli alvók társaságához tartozott és mivel Friedrich nem akarta a konyhában egyedül hagyni, a konyha asztalra lerakta a laptopját és neki látott a hetek óta elhanyagolt munkának. Először mindig a vállalati e-mailek megnézésével kezdte, végigolvasta az összes rendelést, szállítási csekkeket, visszaigazolásokat, amikor egy nem éppen várt névre bukkant: Dr. Paul Rotmüller
Egyből rá is klikkelt és olvasni kezdte a levelet:
Feladó: Dr.Paul Rotmüller
Címzett: Friedrich Rotmüller
Tárgy: Hiányzó fontos nyomtatvány
Sürgősség:Fontos
Időpont:Szombat 16:53
Friedrich!
Átolvastam a dokumentumokat és az anyagodat is. Úgy gondolom meg tudjuk nyerni ezt az ügyet, viszont még egy fontos papír hiányzik, amit nem tudom magadnál tartasz-e. A papír azt foglalja magába, hogy ez a Lousie Listing teljesen lemond az apai jogairól és nem kérvényezi a gyermeket látogathatósági engedélyt. Kérlek, ha tudod küldd el itt e-mailben vagy, ha nem megy akkor hozd be az irodámba legkésőbb holnap estig! (18:00)
Azóta felvettem a kapcsolatot Listing úr ügyvédjével és már kértem is időpontot a bírótól, ami csütörtökre szól, úgyhogy kérlek a papírral vagy a nélkül minél előbb látogass el hozzám!
Paul
p.s.:Anya üzeni, hogy Apa beszélni akar veled!
Nem is tudom már az idejét mikor kaptam tőle e-mailt…- gondolta magában – milyen jó volt, hogy amikor épp üzleti úton volt vagy akár tanulmányi úton is, mindig küldött nekem kedves és poénos e-maileket. Áhh szállj le a földre Friedrich ennek már elég régen…
A másik pedig, hogy miért akarna velem beszélni Apa? Megint megkapnám a letolást, hogy „Neked egy jól menő céget adtam, míg az öcsédnek csak egy kis tőkét hozzá és te mindenféle családapa és mintaférj szerepre elvesztegeted a drága idődet.”
Hiába nem tudtam teljesíteni apám álmait…ettől függetlenül annyi kitelne tőle, hogy legalább eljönne megnézni az unokáit…lényegtelen most inkább még befejezem ezt a pár számlát és utána neki állhatok keresni azt a papírt a hatalmas kupacok között…
Jaj Thomas az Isten szerelmére miért pont a konyha asztalt szentelted meg elsőként a házban? Ott a macska alom. – hagyta ismét félbe a munkát és neki látott feltörölgetni a cica után – Jól van nincs semmi baj hajolt le a lábainál doromboló macskához.
- Lousie kérem nyugodjon meg, amilyen hamar csak lehetséges vissza kapja a fiát!
- Nagyon remélem is, mert már most sem kis pénzembe került...így is már elvesztegettem 9 évet.
- Uram én megértem az aggodalmát, de ha már bírt várni 9 évet ez a 2-3 hónap már semmiség.
- Maga inkább a dolgát végezze ne nyugtatgasson, ezt inkább a feleségemnek mondja ő akarja a gyereket nem én…
Már a szobáját is kifestette velem és már családi albumot is vásárolt, amit tele akar tenni közös fényképekkel…
- Uram én vagyok a legjobb a városban és, ha gondolja van néhány jó bíró ismerősöm és, ha ennyire nyugtalan a felesége kerek 1 hónap leforgása alatt megoldható az ügy, de emellé viszont még némi kiegészítést kérnék, mert ez nem megy ám ingyen.
- Legyen , engem a pénz nem érdekel csak magamnál szeretném tudni a fiamat!
- Ez esetben esélyt sem hagyunk a másik félnek és ezt a kis csalást még a híres Paul Rotmüller sem tudja kijátszani!
AJÁNLOM AZ OLDALT
